Tanulás és munka Ausztriában

Elhatároztam, hogy nem maradok ebben a WG-ben. Főleg egy lakótársam miatt, de ha ő elmenne sem akarnék már ott maradni...

Igazából már Bécsben is kételkedem. Nem vagyok boldog itt. Nincs bajom vele, nincs undorom az emberektől, szép város, a maga módján nagyon élhető. De egyedül nem igazán bírom itt. Azt veszem észre, hogy egyre kevesebbet tanulok, egyre többször "lógok" az órákról, és nem tudok anyuval megbeszélni semmit, mert vagy a vonal rossz, vagy szimplán csak nem érti amit mondok.

Talán ha tudnám, hogy egyszer vége lesz ennek és együtt élünk majd...akkor talán nem lenne ilyen rossz érzés itt lenni, talán motiválna a visszaszámlálás. De nem ERASMUSon vagyok, hanem nappali képzésen. Egy képzésen ami nagyon érdekes, mégis egyre kevésbé bírok rákoncentrálni, mert azt érzem, hogy közben az élet elúszik mellettem, hogy a megmaradt kapcsolataim is eltávolodnak tőlem. Nem akarok Tőle külön úton járni.

Tényleg nagyon szeretem, és "ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez".

Ezt a blogot mindig igyekeztem tárgyilagosra, érzelemmentesre fűzni, de muszáj külön egy bejegyzésben elmondanom, hogy egyedül kint élni cseppet sem rózsás, ha az embernek odahaza vannak szerettei. A magány egészen más szintjét tapasztalja meg az ember, és megeshet, hogy az életkedv hiányának magaslata hülyeségekre buzdít minket (de ellen kell állni). Van persze valamicske jóoldala is, hiszen az egyedüllét néha "áldás", mondhatni esély/alkalom arra, hogy megismerjük önmagunkat. A helyzet sokkal inkább rávilágít mennyit jöttünk az életben, mit tettünk, kik fontosak, mit szeretnénk, egyáltalán milyen emberből vagyunk stb. "Keresni kell" a társaságot, nem szabad befordulni, nyitottnak kell lenni, ezt idekint mindenki mondja a másik magyarnak, mert mindenki tudja, ha befelé fordulsz, nem építed a kapcsolataidat gyorsan elfelejtődhetsz és csak azt veszed észre, hogy nem tudsz mit kezdeni a szabad napjaidon mert már minden filmet láttál, minden könyvet olvastál ami épp érdekelt, és nincs kinek kedveskedni, nincs kivel beszélgetni....

Persze továbbra is hangsúlyozom ez főleg akkor áll fenn, ha valaki egyedül jön ki lakni/élni/dolgozni.

Ha esetleg túl sok szabadidővel rendelkeznél, és olvasnál még az elmélkedős, önsajnálós érzéseimről akkor nézd meg az "ezergondolat.blog.hu"-t. ;)

A tanév első hónapjában "kifutottam" a keretemből, több, mint 20 Eur-val (eddig, mert ügye még ez a hét beletartozik). Ehhez hozzátartozik, hogy sokat spórolhattam volna, ha nem 44 Eur-ért veszek egyszer buszjegyet haza, hanem online rendelem, illetve a 3 Skriptum-ot sem kalkuláltam bele a havi költségeimbe. De számoltam a kaját, és sokkal a kerethatáromon belül teljesítek eddig.

Anyu "előreutalta" a születésnapi pénzt, amiből kifizettem a fogorvosomat-letört a fogam pár hete-, és tankönyvet készülök venni rajta. (Legalább egyet.)

 Az egyetem legfőbb "tanulsága", a kapcsolatokat építeni kell. De igazából, ha az ember nem határolódik el a többitől, hanem nyitott (szóval nem is kell feltétlenül nyomulni és a másikon csüngni), akkor általában egy adott idő alatt legalább tanulótársakra lel.

A professzoroknak igaza volt, nem szabad azt csinálni, hogy "én akkor egyedül csinálok mindent", hanem sokkal jobb csapatban, mert sokszor időt, és energiát spórol meg, nem beszélve az esetleges csoportmeghívásokról, ahol tanácsot kérhetsz a matekkal kapcsolatban például.

Sokszor érzem úgy, hogy "hiányzik" a munka, maga a pénzkeresés, de gyorsan elhesegetem, mert tudom csak ürügynek használnám, hogy "nem volt időm tanulni mert dolgoztam" stb.

Arra is gondoltam, hogy a téli szünetben dolgozok, de mivel tavaly dolgoztam karácsonykor és borzasztó érzés volt, ezért már nagyon vágyom a hazai családi karácsonyozásra. Ezzel szemben nagyon nem vágyom a születésnapomon valamiért hazautazni, pedig pont az a "2. hét", amin látnánk egymást a párommal. Igazándiból vágyom arra, hogy ő jöjjön, és lehet azért nem akarok menni.

Szóval mostanra kezdem megérezni az egyetem ritmusát (de csak egy egészen kicsikét), és mééég mindig nagyon szeretek egyetemistáskodni.

---------------------

Útólag hozzáadott rész: Megvettem 4 könyvet, és majdnem 200 EUR volt összesen.

Hát üdvözlet neked kedves olvasó. E bejegyzés rövidebbnek ígérkezik az eddigieknél, de talán hasznosabb lesz, mint a km-es írásaim.

Megtudtam pár dolgot az egyetemi tanévekről, amik számomra nem voltak egyértelműek elsőre (úgymond minden nap tanulok valami újat), ezeket próbálom most egy csokorba szedni.

Ügye vannak a STEOP-os vizsgák, amiktől oly sokan rettegünk, hisz mi lesz HA megbukunk stb, és hogy már első félévben/évben kiszóródunk.

Nos kiderült az osztrák felsőoktatás közel sem olyan merev, mint amilyen Magyarországon egyébként megszokott.

Az egyik ilyen, hogy egyáltalán nem kötelező első félévben teljesíteni az adott tantárgyakat, és ezalatt nem azt értem, hogy nyugodtan bukdácsolhatunk, hanem, hogy nem is kötelező minden egyes "kötelező" tantárgyat felvenni az adott félévre. Az adott tanterv tényleg csak egy minta ami alapján ÉRDEMES haladni, de ha például nem tudunk ennyit összeegyeztetni, mondjuk a munkával, akkor persze meglehet azt csinálni másik évben is.

Mondok egy példát, ezt egy osztálytársam mondta. Egyik barátja olyan 10 Szemeszterrel végezte el a BA képzést (5év), és csak a legvégén csinálta meg a STEOP-os tárgyakat.

Aztán egy másik érdekesség-természetesen minden információ szaktársaimtól van-, hogy az is megesett, hogy egyikük egy héttel az MA diplomamunkája előtt adta be a BA diplomamunkáját, vagyis a mesterképzést úgy kezdte el, hogy még nem is volt BA diplomája.

Továbbá nálunk is pl.: Bauwirtschaft und Management órára több felsőbbéves bejár, mivel sokan hagyták a végére a jogi ügyek tanulmányozását, illetve egyik ismerősöm-magyar lány-épp a mesterképzését csinálja a BME-n és nálunk csak erre a Bauwirtschaftra jár be, mert a szaknyelvre van szüksége, illetve az egyetlen tantárgy amit nem fogadtak el.

Még további információk...

Ügye előző cikkemben megírtam milyen nehéz a matematika avatatlan szemeimnek, és bár jártam Auffrischungskursra, meg most az Aufbaukurs-t is felvettem, kezdem úgy érezni kicsit "túlszedtem" magam.

E kettő "mateksegéd" ingyenes kurzuson kívül kiderült adott egy fizetős matekkurzus is, ami konkrétan a heti "feladványokat" oldja meg és magyarázza meg (minden héten kapunk kb 8 feladatot, és meg kell csinálni amennyit csak tudunk, annyi pontot kapunk. Most például csak 4-et tudtam.). A matematikánál van egy pontrendszer/százalékolás, amennyit el kell érni, hogy átmenj, és ebbe ezek a heti feladványok is beletartoznak.

Egy tanárunk mondta, hogy ne a pontozás szerint tanuljunk, hanem ahogy érdekel minket úgy tanuljunk és ne elégedjünk meg azzal, hogy összegyűltek a pontjaink csak mert valami választott tantárgyat azért vettünk fel, hogy meglegyen a pont. És ez igaz olyan értelemben, hogy főleg az elején nagyon meg kell válogatni mit veszünk fel mert hirtelen túl nehéz lehet tartani a tempót...

+Info

A menzát kipróbáltam, és ettem egy kispohár levest és kisadag vegakaját-mert vega vagyok-és kb 5 EUR-t fizettem, ami számomra túl sok, hogy ott étkezzek, szóval ez annyiban is marad. Viszont elég változatos, és szerintem normál kategória.

Ennyi már, szép őszi napokat!

Már második napja, hogy nem is olyan happyk a napjaim. Az oka: matematika. A furcs az, hogy nem az alap matekkal van bajom, hanem az "Auffrischung" matekkal, ami arról szól, hogy az érettségis matekot átismételjük. Na már most legalább 2. napja vesszük a vektorokat és nem értem. És csak ülök a több órás előadáson/ gyakorlaton és masszívan körmölök, és nincs időm még elgondolkodni se, hogy hova dobjam a füzetemet mérgemben.

Talán csak azért nem értem, mert a magyarázatot németül darálják el-nem hiába használtam ezt a szót-, és az első két mondat után lefárad az agyam és több percek telnek el úgy, hogy nem fordítja az agyam amit mondanak.

Talán azért van, mert minden nap reggel 8ra kell odamenni-ami inkább min. fél 8 ha nem a lépcsőn akarok ülni-, és ma már annyira nehezen ment a felkelés, hogy "csak" kezdés előtt 10 perccel értem be. Persze helyem nem volt, szóval a lépcsőn jegyzeteltem még 20-30 hallgatótársammal egyetemben. (Kb.: 300-an vagyunk elsőévesek.)

Átlagban éjfél után-de inkább hajnali egy után-szoktam lefeküdni, mert annyira nincs időm. (Igen lehet mondani, hogy valamit nem jól csinálok.) Napközben az egyetemen sem. Már értem miért kb. mindenki vékony a szakunkon. Folyamatosan tanulni kell-de tényleg nagyon sokat-pont emiatt az embernek szinte semmire nincs ideje...

Az egyetemen egyébként baromira nehezemre esik órákig ülni-konkrétan már a 2. óra után úgy érzem kilyukad a "seggpárnám"-, mert annyira fáj. Először csak elzsibbad aztán a medencecsont olyannyira nyomja a széket, hogy olyan érzés, mintha átlyukadna a bőröm. Tudom "á csak túlzok, elkényeztetett vagyok", de tényleg így érzem.

És még mindig nagyon hálás vagyok, hogy az egyetemre járhatok-még akkor is ha megdolgoztam érte (és igen adott anyu pénzt, de anélkül is ez lenne a helyzet)-mert tudom sokaknak nem adatott meg a lehetőség, de még mindig úgy érzem, hogy mindenki el tudja érni a "jómódú-szintet" (és én nem tartom magam annak, mert nagyon próbálok spórolni), csak attól függően, hogy minnél kevesebb vagyonnal kezdi valaki, annál több ideig tarthat a jobb létet elérni...

Hogy hasznos is legyen ez a cikk:

A TU-n megeshet, hogy a beiratkozásnál, amikor postán kiküldik azt a papírt amivel jelentkezni kell, ráírják, hogy kiegészítő vizsgát kell tenni ábrázoló geometriából. (Darstellende Geometry)

Én kerestem, hogy hol van a TISS rendszeren (a TU azon honlapja, ahol tantárgyakat lehet fel-le venni-adni), de nem találtam meg a szakomhoz valót, úgyhogy ma a .biz-től megkérdeztem és segítettek, továbbá elhoztam egy "segély/családi pótlék" kérdőívet is. Több fajta segély/ösztöndíj van, ezt igazából úgyis elmondják az egyetemen ha valakinek szüksége lenne rá (mer csak egyetem mellett lehet igénybe venni), szóval ezt nem részletezem.

Egyetemenként szakonként vannak hát hogy fordíthatnám...diákönkormányzatok? Szóval ahol idősebb diákok segítenek készséggel. Van klubbhelységünk is 2, szóval tényleg az egyetem amit kínál valami elképeztő, majdhogynem Hogwarts-os... Mondhatni mindent biztosít, hogy nyugodtan tudj tanulni. Még a megélhetésedet is fizetheti (ösztöndíj/segély formájában), ha tényleg nem tudod finanszírozni, és tényleg tanulsz.

Tudom mostanság sok az "üres" fecsegés, több a személyes élménybeszámoló, mint a tárgyilagos hasznos információt nyújtó cikkejem, de nézzétek el nekem.

A tulaj beszerzett egy új routert (egy igazi kékszemű monstert), és most van internet. Nem akarom elkiabálni, de normális internet van. Szóval ma már idehaza is tudtam beszélgetni a barátommal-ügye többnyire éjszaka van "közös" időnk, amikor egyikünk sincs órán-, szóval eléggé nagy megkönnyebbülés. Meg az is, hogy az interneten lévő matek beadandó feladatokért nem kell már ott ücsörögni az Internetraumban, hanem haza tudok jönni itt kényelmesen lefürödve matekozgatni...és még a magyar matekfüzeteimet is lapozgathatom, hogy tudjam mi mi a németben. Hozzá kell tennem, hogy mielőtt megejtettem volna az első matekórámat az előttelévő napon az előre megvett Skriptumból a bevezetőrészt és az első "alapfogalmak" részt nekiültem kiszótárazni (kb. 200 szó volt), és megtanultam másnapra. (Így már értettem is valamit egyből.)

Járok matekfelfrissítő kurzusra is az egyetemen-mert ügye én már 5 éve nem használtam a matekot, konkrétan olyan dolgokat is elfelejtettem, hogy mennyi 7*8-, ahol már megvannak az első sikerélményeim. Igaz ma ehhez 10 oldalt írtam a füzetembe (online otthon gyakorolható feladatokból), amiből sikeresen megcsináltam kb. pont 10 feladatot. A végére azért hagytam abba mert már nem láttam a monitoron lévő számokat, meg egyáltalán kb. már meg voltam vakulva és a kezem is le akart szakadni a gyors írástól. Elszoktam ettől...

Szóval ez a frissítő kurzus csak 1 hét intenzív óralátogatás és gyakorlást takar (jövő hét hétfőig), ami ha azt vesszük, hogy az egész gimis anyagot átvesszük elég gyors tempó. De ha ezt tudom...Ezt gimiben is lehetett volna, és akkor a matekot max. 1 hónap alatt kivégeztük volna :D

Egyébként próbálom átgondolni a fontos dolgokat, amik mások segítségére lehetnek (értem itt az esetleges idetévedőket), mint például a Semesterkarte.

Na ezen elég sokat filóztam, hogy megvegyem-e vagy továbbra is biciklivel járjak be az egyetemre. Végül megvettem, mert nagyon lefárasztott a napi majdnem 2 óra tekerés, és az egyetemre beérve is már teljesen le voltam izzadva (és további kellemetlen tényező, hogy nem igazán használhatok izzadásgátlót, csak szagtalanító dezodort egészségügyi okokból). 75EUR volt, és kellett hozzá egy diákigazolványt mutatnom-martikellnummerrel- illetve további fontos, hogy Meldezettelt is vinni kellett, mert anélkül 150EUR. Én nem neten rendeltem, hanem elmentem a Landstrasse-i "irodába", ott kitöltöttem a kérdőívet, megmutattam a 2 dokumentumot és perkáltam a lóvét.

A héten hazalátogatok-hiányzik a párom, ő is hiányol, meg a cicám is depressziós lett-és sajnos 44 EUR-ért vettem jegyet oda-vissza, mivel az eurolines külföldön nem működteti a kedvezményeit, csakha Magyarországon veszed-talán még online lehetséges kedvezményesen, bár ebbe nem lennék olyan biztos-, hiába írták ki, hogy ISIC nemzetközi diákival lehet igénybevenni (kb. csak ezért igényeltem, szóval van is)...

A cicám több okból nem jött velem végül. A legfőbb ok, hogy féltem, hogy kiszökik, mert nem vigyáznának a lakótársaim eléggé minden egyes alkalommal amikor ki-be járkálnak a lakásba.

A mostani lakótársaim elég jófejek-kivéve az egy régebbi, mert ő nem takarít és koszol-, szóval ezt csak azért írom, hátha ez is fontos valakinek, hogy olvassa hogy változik a lakótárs felhozatal 1 év alatt/után.

Egyébként ami elég durva, hogy a havi 200 EUR amit kiadásra szántam-kaja stb.-, már szinte most teljesen elfogyott a semesterkarte, jegy, meg a skriptumok miatt. (Utóbbiból már 3 van, 2 matek, 1 Bauwirthschaft alias építési és gazdasági jog.)

Amúgy egészen nyugisan tűröm, szóval nem pánikolok, hogy pl.: egy majdnem 5 cm vastag A4-es méretű iratgyüjteményt kívülről be kell magolni (jog)...és mindezt NÉMETÜL...

Nem tudom hogy fogom ezt kivitelezni (ráadásul STEOPos), de valahogy nem stresszelek. Úgy érzem most a matekra kell koncentrálnom (ahol kb. minden héten "dogát" írunk).

Ezen a héten rengeteg matekom van kb...26 óra matek..ami azééért elég sok ha azt vesszük, hogy én a gimiben a heti 5 óra matekot soknak tartottam... De nem bánom.

Még mindig eléggé élvezem az egyetemi létet. Minden nap más ül mellettem, és valahogy mindig szóba elegyedek valakivel-és sokszor más kezdeményez-, így a németbeszéd gátlásom kicsit megkopott. Mondjuk sokat számított ebben, hogy idehaza azt a bizonyos 200 szót úgy tanultam meg, hogy hangosan felolvastam stb.

(Nem tudom írtam-e vagy érdekel-e bárkit is hogy hogy lehet gyorsan megtanulni egy rakás szót, de ha valakit érdekelne majd akkor leírom...)

Egyébként még nem vagyok hozzászokva, hogy az egyetemen alig vannak szünetek-bár jövő héten mintha több lenne-, és ha szünetek vannak akkor az vagy 10 perc, vagy több óra lyukas.

A 10 perces semmire nem jó. Pl.:a wc-k nem olyan gyakorisággal vannak az egyetemen (és anno az angewandten is megfigyeltem), hogy eljuss oda és el is intézd a kis (vagy ne adj isten nagy) dolgodat. Ha van emeletenként 1 wc akkor már sokat mondok (pedig az épület hatalmas és kész labirintus), van olyan emelet, ahol csak személyzeti wc van, szóval ha pisilni kell akkor fel is út le is út! ;D

Na ennyi volt mára...remek hajnali negyed 2, pedig éjfélkor ültem ide...még jó, hogy 6-kor kelek...

Szóval visszaköltöztem és elkezdődött az egyetem.
Ezt a blogbejegyzést egyébként a gépemen írtam meg, ide csak bemásoltam, mivel újabban a WG-ben nincs net, vagy ha van az is max. a telefonos facebook üzengetésre jó. Tegnap volt egy pár óráig rendes internet, ezt kihasználva skypeolhattam végre-1 hét óta először-a barátommal. Ez azért is volt fontos, mert mivel ő is tanul meg én is,szinte soha nem tudtuk összeegyeztetni, hogy egy időben írjunk egymásnak. Internet is csak tegnap óta van (okt. 2.-a óta), azelőtt egyáltalán nem volt, úgyhogy emiatt 2-3x is a Mcdonaldsban ettem, hogy nyugodtan netezhessek ott-de ott is csak mobilon tudtam valamiért mert a gépemet nem engedte fel a netre a rendszer-, és egyszer még egy intenetkávézóban is fizettem egy órát (4,5EURÓT!!!), hogy beszélgethessek az otthoniakkal-szigorúan csak írásban-és megnézhessem az e-mailjeimet. Az internet olyannyira kell, hogy ott lehet felvenni a tantárgyakat, sőt az egyetemen vannak tesztek amiket interneten lehet csak megírni, nem beszélve az elektronikus tananyagról. A diákigazolványomat is csak 2 napja kaptam kézhez, mivel a francialány elfelejtette, hogy eltette a postát anno, amit még egy előző lakótárs adott neki, hogy tegye el nekem. De ahogy kérdezősködtem-főleg, hogy nem-e írtam el a lakcímünket-eszébe jutott, hogy lehet nála van...és nála volt és odaadta és nagyon boldog voltam, mert az a kártya az út az ingyen netezéshez az egyetemen.(De aztán kiderült, hogy nem, mert csak a martikelnummerel ellátott e-mail cím kell csak hozzá meg az ottani jelszó, de mind1.)
Szóval az első és második napon ügye "Orientierungslehrveranstaltungen"-nel kezdődött reggel 8-kor és délig tartott. Egyébként elég érdekes volt, kicsit féltem, hogy száraz lesz az előadás-hiszen MÉRNÖKI DOLGOKRÓL volt szó-, de igazából volt, hogy nevettem is, mert megértettem a viccet-pedig németül beszéltek és nem mindent értettem  meg 100 %-ig. Az volt az érdekes, hogy a különbözőféle rektorok mind más stílusban de nagyon érdekesen adták elő miről is szól a Tiefbau vagy a Hochbau stb. építőmérnök feladata. Sok érdekességet megtudtam amik például segítettek megérteni pl.: miért nem olyan tartósak a magyar utak, mint az osztrákok vagy németek.
Vagy ami nagyon tetszett, hogy már ki tudják mutatni a folyóból, annak összetételéből, hogy pontosan melyik wc-ben húztak le növényvédőszert. Ami hátborzongató ha belegondolunk, hogy mennyi minden kideríthető egy folyóból. Vannak óriási hangárokban kísérleti műhelyek, ahol mesterséges folyókat, áradásokat tudnak előállítani (és minderről persze mutattak képeket, videókat), vagy például az egyik épületük (kémia épület) úgy épült, hogy több energiát termel, mint amennyit fogyaszt...
Rengeteg érdekességet hallottam, és szerintem azért nem unatkoztam mint sokan mások (főleg osztrákok!), mert nekem nagyobb rálátásom van, hogy azok a dolgok milyen nagyszerűek, és előrehaladottak (Magyarországhoz képest ügye)...
A délutáni programok (Tutorokkal való órák) nem voltak olyan jók-vagyis hát a második napon úgy éreztem elásom magam-, mert a németnyelvtudásom még nem valami perfekt, és a beszédkészségem a Mo.-on töltött nyár alatt teljesen visszahúzódott a csigaházba.
Először is le kell írnom hogy kezdődött...
Az előadások előtt kaptunk egy laptoptáskát-amire a suli meg a szak neve volt írva-, amiben prospektus, jegyzettömb, toll, meg egy zöld térkép volt a suliról. (Legutóbbi mindenkinek más színű volt mert...--->) Az előadás végén bejöttek a ".BIZ" tagok (tutorok,jó sokan), és még beszéltek magukról, aztán kettesével feltartottak egy-egy táblát és szín szerint (vagyis én a zöld voltam) csoportosulni kellett. És utána fellépcsőztünk a nekünk szánt közös helységbe ahol körbe kellett ülnünk és "ismerkedős" játékokat játszottunk (pl.: kor szerint kellett egy sorba állni...(itt én voltam a 2. legidősebb). Aztán még körbevezettek a campusokon, könyvtár, menza stb.-ket megmutatták és elmondták mikre jók. Ez nagyon hasznos volt, mert így megtudtam pl.:, hogy hol kell megvenni a skriptumokat (Jegyzet-nek fordítanám, de olyan, mint valami munkafüzet), (már 2-t meg is vettem). A második napon is ez volt, mármint ismerkedős játék, itt már beszélni is kellett-pl.: párba kellett ülni és ismerkedni(volt 2 kötelező kérdés, hogy miért ezt a szakot választotta), aztán el kellett mondani az osztálynak, hogy a másik miért jött a szakra. Ez márcsak azért is volt kínos számomra kicsit, mert nagyon nagyon izgultam és alid bírtam gondolkodni, ezért kb. felolvastam (igen, jegyzeteltem csak én egyedül), amit leírtam. Sokan eleve olyan gimiből jöttek ahol már tanultak statikát, meg építéshez való fizikát, matekot...
De összesítve eddíg nagyon élvezem az egyetemi létet, és majd nyáron (ha eljutok odáig és nem bukok ki,) megpróbálok gyakorlatra menni, ahol fizetnek.

Az ember vár, az ember tesz-vesz, frusztrálódik, próbál önkontrolt tartani, elkezd mmorpg játékokon meg sims-en függni, csakhogy gyorsabban teljen a tétlenül töltött idő. Persze lehetne tanulni is, de amikor ilyen zavaros az elme és az akarat akkor csak topzódás van meg kisgyerek duzzogós értelmi szintre zuhanás. Ezt sem lehet végletekig húzni, meg kellett emberelni magát és felvázolni az elkövetkezendő évet legalább, esetleg megbeszélni a szülőkkel. Igen utóbbi igen elkerülhetetlen volt, mert ők is aggódnak mi lesz velem kint egyedül, főleg ezzel a "menekültek-helyzet" miatt. Aztán szerencsére vagy sem de a kormány lépéseket tett, az únió is, és lesz ami lesz, de úgy tűnik, ha egy kis időre de elcsitulnak a dolgok. Ez az egyetemesdi amúgy is embertpróbáló folyamatnak tűnik (főleg az eleje). A 8 havi mekizés-szuperspórolás-ból lett annyim, hogy egy tanévet ügyesen de ki tudom húzni munka nélkül.

És még hozzá heti egyszer valamit dolgoznék akkor meg még nyugodt is lehetek az első évben. (A következő évekre valót meg nyáron szedném össze, meg vállalnék szintén geringfügig-et)...

A tervem hallatán anyu és a férje mondták, hogy ne csináljam ezt, hanem amíg nem tudok ebben a szakmában dolgozni-3 év?!-addig ne dolgozzak ilyen mcdonaldsban meg ilyenek mer ki fogok esni a tananyagból, és próbáljak meg később valami szakmához való diákmunkát vállalni, addíg ők adnának havi valamennyit, mondjuk 500-at.

Noha fene nagy módon önállósodni szeretnék, de egyből elfogadtam az ajánlatot-annak ellenére, hogy anyu 10 perccel utána mondta nekem 4 szemközt, hogy azért 500 euróra ne számítsak mert az rengeteg pénz, és nem tudják havonta ezt finanszírozni, amire én természetesen mondtam , hogy persze nem is várom el, de azért-ez kicsit egy egészen kicsit (najó igazából baromira) megkönnyítette a szívemet. Mert így haza fogok tudni járni 2 hetente ha a többi dolog klappol, és nem fog függni annyira a döntés a pénztől. (Az eredeti tervben csak havi 1 hazalátogatással számoltam, ami kínzóan kevés 1-2 napra.)

Így többször láthatom a szerelmemet és sokkal nyugodtabb szívvel tudok majd tanulni meg a könyvtárban "kempingezni".

Ami még hatalmas segítség az, hogy anyu meg bátyám elvisznek Bécsbe kocsival-ami mivel sok a cumóm-, ami hatalmas segítség megint csak. Lassan 24 leszek, de úgy érzem mintha most érettségiztem volna, ugyanakkor amióta a párom elkezdte a fősulit-animációt-azóta kicsit visszaköszön az animációs "múltam", és felcsillant bennem mennyire szerettem volna egy stúdióban dolgozni stb., de aztán végigvezettem magamban miért is mondtam le erről az álomról, hogy miért is nem vagyok odavaló, és az lenyugtatta a lelkem.

Ami miatt kicsit már most aggódom, az a STEOP, hogy hogy fogok én németül írni, meg számolni stb. De majd meglátom.

Nos az a bizonyos "visszaigazoló lap" a napokban érkezett meg a bécsi lakcímemre, úgyhogy más se kellett felutaztam 2 napra Bécsbe, hogy jelentkezzek és befizessem a regisztrációs díjat (18,70 EUR).

A menete a következő volt:

Ügye volt egy online előjelentkezés még tavasz környékén, utána meg egy személyes jelentezésféle, aminél elvették a hitelesített érettségi másolatot, és mondták, hogy kb. min. 8 hét múlva küldik ki az igazoló lapot. Mondanom sem kell, hogy kb. utolsó pillanatban érkezett meg (szeptember 5-ig lehet jelentkezni).

Tehát elindultam a kis paksamétámmal (volt benne minden jó, érettségi, sequenznummer, banki papírjaim stb., csakhogy biztosra menjek). A sequenznummeremet kérték el és az igazoló lapot (amin az állt, hogy hiányzik a német tudásom ami nélkül nem kezdhetek neki). Mondtam is az ügyintézőnek, hogy van nyelvizsgám, mire mondta, hogy nem lényeges, anélkül is jó. (Erre megkérdeztem, hogy akkor kezdhetek ebben a szemeszterben? És azt felelte, hogy igen.)

Adott pár papírt meg mondott olyasmit, hogy ha kérdésem van az aulában adnak felvilágosítást.

Az aulában sokan voltak, és a felsőbb évesek szakra lebontva adtak tanácsot. (Nem mertem odamenni, de ami késik nem múlik.)

Szóval a többit másnap intéztem, mert én kis butus azt hittem a kassza azért van, hogy a regisztrációs díjat ott fizessük be, de nem, az csak utalással lehetséges, szóval elbattyogtam a legközelebbi bankba és elutaltam azt a 18,70 EUR-t (azzal a papírral ami előre ki van töltve és az ügyintéző adta).

Hogy ne legyek rest azért mégiscsak visszamentem az aulába és leültem a Bauingenieurwesen-es padhoz ahol közöltem, hogy először jövök egyetemre és hogy mondjon el mindent amit csak tud. (Valószínűleg nem én voltam az egyetlen aki úgy ült oda ezzel a szöveggel mert gördülékenyen egyből el is kezdte mondani a dolgokat.)

Szóval ő is adott 1-2 papírt meg egy mini füzetet amiben kb. tényleg MINDEN benne van (még térkép is van benne) ami csak az ember eszébe juthat. (Ösztöndíj programok, munkalehetőség, egészségügyi biztosítás stb.)

Szóval szépen megköszöntem és hazautaztam. Otthon aztán beregisztráltam (azzal a kóddal ami az ügyintézőtől kapott egyik papíron van), és elküldtem a diákigazolvány igénylő "lapot". Még kellett 3 napot várnom, amíg "megérkezett" hozzájuk a regisztrációs összeg így aktív hallgatóvá váltam. Ergo mostmár felvehetek tantárgyakat. Más kérdés, hogy egyenlőre csak egy matekelőkészítőt tudnék felvenni szeptemberre, amit most nem kezdhetek el egészségügyi okok miatt...

Szóval elég izgatott vagyok, ugyanakkor félek is, hogy nem tudok kellőképp felzárkózni időben matekból és németből, illetve persze, hogy nem jól veszem fel a tantárgyaimat vagy megbukok. Meg tartok attól, hogy nem fogom valami kellemesen megúszni a visszaköltözést.

Lesz persze ügyintézői marhaság (megint kijelentkezni az ORF-ből és jelenteni a NAV-nak stb.) ami min. 1 egész napomat elveszi majd és jó pár ezer Forintot, de legalább már diákjogviszonyban vagyok.

Nos azt kell mondjam, sikerült a nyelvvizsgám!

Volt egy 2 napos utam Bécsbe, hogy jelentkezzek a Technische Uni-ra, habár nem ment olyan gördülékenyen mint hittem, ugyanis nem tudtam egyből beiratkozni, hanem ki kellett töltenem: "Merkblatt zum Antragsformular"-t amiben a személyes adataim voltak, meg hogy melyik szakra óhajtok jelentkezni. És ennyi. Hiába vittem az érettségim hitelesített változatát és egy nyomtatott papírt a nyelvvizsgámról stb., nem kérték, csak megnézték a kitöltött formulart és mondták, hogy elbírálás után (ami 8 hét!-2 hónap) kiküldenek egy papírt (a bécsi lakcímemre,) amivel már jelentkezhetek ismét személyesen. Kicsit csalódott voltam, de így talán még lesz időm az évkezdés előtt visszamenni jelentkezni.

A német nyelvvel kapcsolatban kissé visszaesett a tudásom beszédben, de nyelvtanilag javultam.

Egyébként a WG-ben, ahol a szobámat kibéreltem áprilisig jelenleg "kurzfristig"-ű lakók laknak, amit nem tudtam, hogy az egyik "pár" (igazából 2 nagy korkülönbségű egyetemi hallgató) jóval idősebb korosztályból való. Mondjuk az egyik még belefér a 30-asba talán, de a másik kifejezetten 50 körüli legalább, és ráadásul egy szál pöcsben boxerban mászkál a lakásban ami alig takar bármit is. Szóval örülök, hogy nem ott töltöm a nyarat, és ez az eset ráébresztett a Wohngemeinschaft hátrányaira. És akkor még nem is szóltam mennyire brutál koszos a lakás. Úgy tűnik az emberek, ha csak 1-2 hónapot töltenek valahol, akkor inkább nem takarítanak, mondván kibírják a koszban, csakhogy nehogy véletlenül más után tegyenek-vegyenek.

Épp ezen okból arra gondoltam bérelnem kéne egy lakást, akár hosszabb időre (3 évre). Persze olcsón nagyon nehéz találni ami ráadásul normál közelségben van, elfogad háziállatot stb. És a kaució is elég magas ezeknél, általában 1500-2500 is van néhol.

Beszéltem az egyik cseh lánnyal akivel jóban vagyok. Ő a jogira jelentkezett (Uni Wien), és nála nem volt olyan, mint nálam, ilyen elbírálási idő, csak beiratkozott és már diák is. Jelenleg a mekiben dolgozik teljes-munkaidőben, de mondta, hogy át fogja kérni magát geringfügig-re (alkalmi), heti 10 órára. Kérdeztem azzal mennyit keres. (Kb. 300 EUR-t) Amiből neki lejön 260 rezsire, marad 40 EUR-ja. Mondta, hogy az neki elég kajára havonta. Itt felhívtam a figyelmét arra, hogy főleg nőknek vannak egyébb plussz költségek is. Mire már bólogatva felelte is, hogy igen tudja, ezért fog eleinte támogatást kapni a szüleitől, de idővel keres "valami takarítós munkát heti 1 alkalomra", és akkor már nem kell a szüleire támaszkodnia. Az ő példájából én is merítettem, így én is valami hasonlót tervezek csinálni (1-2 geringfügig állásnál nem többet). Nekem 200 lesz a lakbérem/hó, vagyis ha 300-at keresnék marad 100 kajára és miegymásra. (azt tekintve, hogy van egy cicám akinek olyan havi 30 EUR az eltartása), szóval kajára és tisztasági dolgokra (+utazásra) maradna 70. Ez egyébként nekem nem lenne elég-szerintem Neki sem elég havi 40 EUR, ott valamit nagyon elszámolt-, mert eleve 2 naponta csináltam egy napi bevásárlást és az 10-15 EUR volt, és ezekben gyümölcsök és a leg leg leglegolcsóbb dolgok voltak, és még Mo.-ról hozott zacskós levesem is volt, hogy néha azt egyem ha spórolok.

Tehát a havi 5-600 EUR kell a megélhetéshez. Jó ha az ember kevesebből kijön, akkor félreteszi, de akkor is kell "just in case".