Tanulás és munka Ausztriában

Kiderült, hogy a blogomat szokták olvasni, aminek nagyon megörültem, és felbátorított, hogy ismét billentyűket nyomkodjak...

Szóval az előző posztban felmerült a nagy kérdés hogyan tovább, visszamegyek-e a párommal Mo.-ra, vagy maradok, vagy hogy... Sokat gondolkodtam éjjel-nappal ez járt a fejemben, közben a munkahelyemen kezdett kialakulni néhány emberrel egy baráti viszonyom, olyannyira, hogy elhívtak szilveszterezni, amire igent mondtam. Őszintén szólva sosem voltam valami nagy "party-arc", de erre menni akartam. Jó érzés volt, hogy vannak olyanok akikkel jóban vagyok.

Szóval sokat tobzódtam a témán, gyűjtve az érv-ellenérveket, többször megvitatva/átbeszélve a párommal.

Végül is abban maradtunk, hogy én maradok, és ő visszamegy. Biztonsággal tudom, hogy ez a helyes döntés, mert ha visszamegyek mindig bántam volna, hogy nem próbáltam meg. Így itt maradok, dolgozok, és lassan elkezdem az egyetemet, vagy az előkészítőjét. (Inkább utóbbi a cél.)

Egyébként számomra Magyarország kissé nyomasztó hellyé vált, az ember rögtön érzi a hangulatváltozást ami körülveszi, ami átlengi az emberek keserűsége miatt. Ráadásul mit kezdenék ott magammal? Ha anno 1 év alatt nem sikerült elhelyezkednem, akkor ha visszamennék miért sikerülne, ráadásul 23-24 évesen újraérettségizni és aztán egyetemre járni, nekem akárhogy nézném visszalépés (de csak) ahhoz képest, hogy itt végigjárom az előkészítőt és utána bent vagyok az egyetemen.

A szüleim még nem tudják, hogy így döntöttünk, hogy külön utakon járunk, valószínűleg-főleg anyám- ki fog akadni, és egyből erősködni fog, hogy vagy a párom maradjon, vagy én menjek vissza Mo.-ra...

Másik téma...

Tehát írtam, hogy jóba lettem pár munkatársammal. Az is jó benne, hogy több nemzetiségű (cseh, szlovák, magyar, román, osztrák), és többen jelezték, hogy jönnek szilveszterkor.

Közben a Wohngemeinschaftunk-ból kiköltözött az egyik lakótársunk, a másik pedig január végéig marad csak. Utóbbi helyére úgy tűnik sikerült beszerveznem az egyik munkatársamat-egy magyar srácot-aki épp sürgősen lakhatást keresett. Igazából elég jóban vagyunk, úgyhogy nagyon örülnék, ha ő kapná meg a lehetőséget.

Karácsonykor egyébként dolgoztam többnyire, és ápolgattam a barátomat, mert nagyon lebetegedett. A bátyám meglátogatott minket, és nálunk aludt kb. egy hétig. (Természetesen erről szóltunk a tulajnak.)

Karácsony utolsó napján meglátogattak minket a párom szülei, testvére és hoztak mindenféle dolgot (főleg ételt).

Szóval ez történt eddig.

(Alig bírtam belépni, mert le-reset-eltem a firefoxot, de sikerült.)

Szóval ez a bejegyzés lehet nagyon hosszú lesz. Abszolút érzésekről, gondolatokról lesz szó, esetleg egy-két költségszámítás fog előfordulni.

Kezdjük az informatív oldallal. A párom már vagy 7 hónapja dolgozik a mekiben megszakítás nélkül, és már tudjuk, hogy karácsonykor is dolgozni fog. Kapott ezer EUR karácsony pénzt, ami egy kicsit csillapította a rossz kedvét, de az ő mekijében túl sok simlisség történik, ezért rossz ott dolgozni... Például észrevette hogy a beosztásban van egy "báb" személy, aki nem is létezik-sosincs ott-, ami miatt mindig 2-en vannak a konyhán a minimum 4 helyett, és akinek a fizetését valószínű valamilyen manager mindig felveszi. Ráadásul van valami elvetemült szlovák fiú aki mindenkinek dirigál, pedig biza semmilyen felettesi pozícióban nincs, és na...tehát a mekije nem valami elviselhető. Minden nappal olyan, mintha megtörtebb lenne. Van, hogy úgy jön haza, "elég volt, hagyjuk a kauciót, nem érdekel, menjünk haza" .

Én egyébként egy teljesen új mekiben dolgozok, ami december 11-én nyitotta meg kapuit, és ott voltam az építkezésen is mint takarító beosztott, a 10.-ei VIP partyn is mint konyhai kisegítő, és most service-es vagyok. ("Kedves McDonald's-ba látogatók! Minden egyes négyzetmillimétere az épületnek minimum 6x le lett takarítva, minden amit el tud az ember képzelni, a plafontól a falakon át a csavarozott feliraton át a beépített szekrény legeldugottabb hátuljáig minden. Minden meki így kezdi. A dolgozókat berendelik az építkezés idejére, és napi min 6 órában takarítanak, akkor is ha az első 2 órában már mindent lemostak, ott kell maradni amíg le nem telik a munkaidő...és az ember majd megőrül, hogy órákon keresztül értelmetlen dolgokat csinál............")

Egyébként sok magyar van a mostani mekiben. Sokat beszélgettem velük, kérdeztem a helyzetükről, érzéseikről, illetve más nemzetiségűeket is (cseh, szlovák, ukrán, orosz, bulgár, osztrák, német...).

Egyetlen dolog egyezett bennük: Mindegyik azt mondta Ausztriában akar maradni, nem akar visszamenni. Egy rövid "riportban" próbálom összeszedni anonim módra a válaszokat. A beszélgetések többnyire németül, angolul és magyarul folytak.

Mióta vagy kint?-kérdésre többnyire 1 évtől a 3-ig terjedő válaszok voltak. Nem pont így kérdeztem, és a válaszok sem ilyen "rövidek" voltak, amit leírok a lényeget emeli csak ki.

INTERJÚ 1.

én: És mit csinálsz idekint, tanulsz, vagy csak dolgozni szeretnél? Egyedül laksz, vagy családdal?

bulgár lány: Jogot tanulok és itt dolgozok. Kollégiumban lakok egy másik lánnyal.

én: Mióta élsz itt? nagyon szépen beszélsz németül.

bulgár lány: Egy éve, de előtte voltam már 5 évet itt dolgozni, aztán 2 évre visszamentem és most megint kijöttem, itt tanulok.

én: És szeretnél itt maradni, itt élni, vagy vissza akarsz menni?

bulgár lány: Nem szeretnék visszamenni. Voltál már Bulgáriában? (Elhúzta a száját.) Nem valami jó hely. Meg amúgy is itt vannak a barátaim mind más nemzetiségű.

INTERJÚ 2.

én: Mit csinálsz idekint?

cseh lány: Hát egyenlőre csak dolgozok, de később szeretnék tanulni, egyetemre járni.

én: Mióta élsz itt, kivel laksz?

cseh lány: Kb. egy éve élek itt ...-val (másik cseh lány, szintén ott dolgozik), de szeretnék külön költözni, mert így nem valami jó.

INTERJÚ 3.

én: Mit csinálsz itt?

orosz lány: Építészetet tanulok a TU-n (Technische Universität).

én: Fhú, én is azt szeretném majd tanulni, vagy építőmérnökit! És nem nehéz mellette dolgozni?

orosz lány: Nagyon nehéz, de ez az utolsó napom, utána vizsgaidőszak, úgyhogy kilépek (a mekiből).

INTERJÚ 4.

én: Mit csinálsz kint, mióta vagy kint?

magyar lány 1: Hát nem sok ideje, csak dolgozok, majd meg akarok tanulni jól németül...aztán később esetleg állampolgárság...

magyar lány 2: Tavaly szeptember óta. Uni Wienen tanulok.

én: Kivel élsz kint? Családdal, vagy baráttal?

magyar lány 1: Barátommal élek.

magyar lány 2: Koleszban élek egy másik lánnyal, de nem bírom őt nagyon...Jó lenne a barátommal később, de ő még Magyarországon van.

Ezeket nem célzottan kérdeztem egyébként meg, hanem mert tényleg érdekel milyen indíttatásból élnek az emberek egy másik országban, és mert jelenleg egy hatalmas dilemmában vagyok. Nagyobb, mint mielőtt kijöttünk volna. Most nem a "Menni, vagy maradni", hanem a "Visszamenni, vagy maradni" a nagy kérdés.

Jövő nyár végére 1 biztos: A kedvesem visszatér Mo.-ra a szülővárosába dolgozni. Kapott egy jó állást, amit személyiségi jogok miatt nem részletezek, hogy ne lehessen beazonosítani. Egyébként semmi simlisség, nem politikai vagy más hasonló sunyi dologról van szó.

És...nekem döntenem kell. Mivel nekem frusztráló lenne, hogy nem otthon Bp.-en lakok ahol elérhetem a testvéremet stb.-t hamar, hanem egy másik-de magyar-városban, ahol talán még kevesebb lehetőségem lenne állást vállalni eleve kiesett mint opció. Tehát ha visszamegyek Mo.-ra, akkor visszaköltözök oda ahol felnőttem. (Nem mondom hogy a szüleimhez, mert már elváltak, anyu egy másik városban lakik a férjével és csak hétvégente "köszön" haza egy éjszakára, illetve néhány ünnepnapra, és jelenleg csak bátyám lakik ott.)

2 opció van tehát:

1. opció: Bécs

Vagyis itt maradni (egyedül, talán még Nyomival).

Továbbtanuláshoz szükséges lenne: középfokú nyelvvizsga letétele, vagy egy előkészítő év kurzus elvégzése.

Anyagiak: Megélhetés: 500EUR-ból hozható ki. Ha Nyomi (a macskám) is velem marad, akkor valószínűleg, csak a jelenlegi WG-nkben tudnék egy szobát bérelni, mert nem igazán engedik meg bárhol máshol, hogy állatot tartson az ember. És ez 350 EUR lenne, ami azt jelenti, hogy 150 EUR maradni kajára és mi egyébre. Az alom 15 EUR egy hónapra biztos elég, táp 20 EUR kb. Szóval 35 EUR cicadolgok. Mosás max. 2 EUR/hó. Sampont, és ilyen dolgokra nem számolok, azt Mo.-ról szerzem be jó olcsón...havi 2 EUR. Hazautazás havi min. 1x 44 EUR. Összeszedve: 35+2+2+44=83 EUR Így 67 EUR marad kajára? Ez nagyjából napi 2 EUR ételre. Ez pont minden nap 1 kebab (gyros). A mekinél az ár 30%-t kell kifizetnem ha enni akarok az ebédszünetemben olyan kaját.

Brutál ki lenne így számolva, de otthonról hoznék zacskós levest és egy-két alapanyagot "alapanyag- támogatást", és mire nekikezdenék az egyetemnek már lenne tartalékom...

Az egyedüli visszatartó erő, hogy a barátom nem lenne itt velem. És ez nagyon elbizonytalanít. Nagyon szeretem őt, tényleg nem lennék más férfit szeretni rajta kívül.

Ő nagyon nem akar távkapcsolatot-nem mintha én igen-szerinte rámenne a kapcsolatunk, és nem azért mert nem bízna bennem, vagy én benne, egyszerűen (ahogy ő fogalmazott) "most együtt változunk, ha távkapcsolatban lennénk, külön változnánk, és teljesen más emberré válnánk, mint akibe beleszerettünk". Ez mélyen elgondolkodtatott, mert eddig csak maga az "elvonási" tünetek aggasztottak, de az elhidegülésben nem hittem...

2. Opció: Budapest

Hazaköltözni.

Továbbtanulási feltételek: Újraérettségizni matekból ötösre, plussz érettségit tenni fizikából, szintén ötösre. 2 nyelvből (angol+német) középfokút tenni, vagy 1 nyelvből emeltet.

Itt fizetném a felkészülést egy tanárnál, hogy biztosra menjek, és lehet még így se vennének fel a BME-re.

Lakhatást nézve, valószínű a rezsi egy részét fizetném, de kétséges, hogy vajon kapok-e munkát, és ha igen, fent tudom-e tartani magamat.

Ráadásul-ami még a Bécsi opciónak kedvez-, még ígyis "távkapcsolatban" élnénk, mert így se laknánk együtt...

Persze nyilván többször meg tudnánk oldani az összejövetelt, mintha Bécsben laknék...

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szóval ez a nagy dilemma.

Egyébként nekem mind a kettő ötlet szimpatikus más-más oknál fogva ezért is nehéz.

És kb. egy hónapja nem írtam, hát írok. :) Figyelem, hasznos tudnivalók következnek!

Szóval már megérte a tanfolyamra beiratkoznom, mert megtudtam egy szóbeli feladatnál, hogy nem is kell nyelvvizsga feltétlenül, hanem elvégez az ember ott egy tesztet és ha átmegy akkor felveszik, ha nem akkor van lehetősége 0. szemeszterre beiratkozni-ami fizetős, de- közel sem olyan drága, mint akármelyik nyelvtanfolyam. Ha azt vesszük, hogy az egy éves (2 szemeszteres, de mintha rémlene, hogy 1 szemeszterre is beiratkozhatsz) és 8-max. 900 EUR akkor máris jobban megéri, mint a 240 pro hónap nem (9 hónappal számolva 2160 EUR egy év ebben az esetben)? És ezen a szemeszteren kreditet is kap az ember és ügye a végén ír egy tesztet és már kezdheti is az egyetemet. Gondolom sokkal könnyebb nyelvileg is, mert nem szimpla némettanítás van a "0." évben hanem más tantárgyakat is fel lehet venni (pl.: matek)... Szóval ez nagyon tetszett ez az ötlet, plussz emellett lehet dolgozni is...

További pozitívum, hogy facebook-os csoportban olvastam, hogy van egy fajta "Fallweise Beschäftigung" munkalehetőség, ami tulajdonképpen diákmunka jellegű, vagyis könnyű lemondani, nem kell mindent elvállalni, rugalmas meg minden, és sokan írták, hogy 6-8 alkalommal már kijönnek egy hónapban anyagilag. Többen is visszaigazoltál amit korábban is leírtam, hogy havi 500-ból ki lehet jönni tisztességesen.

--

És most személyes naplózás...

Eddíg (a mait is beleszámítva) 2 alkalommal nem mentem be tanfolyamra. Elaludtam, valahogy nem hallottam, hogy csörög az ébresztőm, és hiába keltem fel a tanfolyam felénél, már nem mentem be. Hajnali fél 1-re értem haza munkából, és hát utána még kimostam a munkaruhámat-kézzel-, csináltam kaját stb. és hip-hop már fél 3 volt. Az a legszörnyűbb, hogy megcsináltam a házimat, és végül nem jutottam be az órára :)

Szóval a beosztással egyébként megint volt egy kis kavarodás, beírtak szabadnak szombatra és vasárnapra, gondoltam csodád, akkor végre hazalátogatok egy napra-nekem ez is megéri, mert már rég nem voltam otthon, és hiányoznak az otthoniak-és erre mentem be hét elején és meglátom, hogy beosztanak vasárnapra. Rögtön felment az agyvizem, megyek a főnökhöz-és épp egy jófej volt bent-és mondtam neki, hogy foglaltam hazautat magamnak és hogy nem tudok jönni, ez így nem jó stb. És csodák csodájára visszavariálták, és ismét szabad vagyok akkor, és boldog vagyok, és izgatott. Igazából emiatt sem tudtam aludni hajnalban mert olyan izgatott voltam hogy megyek haza. Milyen furcsa nem? Most ráadásul egy hétig egyedül vagyok, mert párom előbb hazalátogatott, és egy hétig ottmarad és együtt jövünk majd vissza Bécsbe...

Egybknt-bár még mindig nem akarom beleélni magam, de -ez a mostani meki tényleg valahogy korrektebb mint a "Vöröstornyos", és a Mitarbeiterek is egészen jófejek a maguk módján. Úgy tűnik olyanok kerülnek majd az új mekibe akik jófejek. Persze lehet, csak esti műszakban leszek megint, de télen talán úgyis mindegy, mert szinte mindig sötét van és hideg. És este egyébként kevesebb gyalogos és autós van, könnyebb úgy biciklizni...

Az autohop már megint-úgy tűnik- kisegít a hazaúttal kb. 3300 Ft értékben.

Ismét itt vagyok. Háát elég mozgalmas volt számomra lelkileg az elmúlt 1-2 hét...

Tehát felvettek. Az interjún olyan gördülékenyen ment a német mint még soha (még én magam is meglepődtem). Felvettek. Mondtam nekik, hogy novemberben nyelvsuliba járok, úgyhogy beosztásomat úgy alakítsák ki lehetőleg. Az interjút követően már kaptam is rendes szerződést, ruhát mindent ami kell. Aztán az is kiderült, hogy igazából egy tök új étteremben fogok dolgozni a Messe-Praternél vagy hol, és hogy csak "betanítási-idő alatt" dolgozok az előnyösen közeliben (ami 5 perc biciklivel)..

Heti 20 óra Teilzeit-ra osztottak be, vagyis -mekitől meglepő módon-4 nap 5-5 órát dolgozok. Szünetem 10 perc van egy nap. A mekis kajákat 70%-os kedvezménnyel vásárolhatom meg 9 EUR értékig, de az 5 órás munkarendemben nem fogom kihasználni. A hétvégén már dolgoztam is 10-15 óráig (ügye ma hétfő van), és azt hittem ily csodás módon lesz beosztva az időm, hogy tanfolyam után kapok 1 órát, hogy odaérjek és aztán 5 óra. De nem így lesz, ahogy a beosztásomat elnézem. Ma speciel este 8-ra megyek majd, és hajnali 1-ig leszek. Már voltam tanfolyamon, ahol számomra kissé lassú tempóban haladtunk, de valószínűleg azért mert nagyon fáradt voltam és majdnem elaludtam. Folyton kikapcsolt az agyam és azt vettem észre, hogy azt se tudom hol vagyok, aztán magamhoz tértem... Aztán olyan délre hazaértem, rohanás a mosókonyhába kimosni az 1 és fél hete gyűlő szennyest-mert nálunk mosókonyha van, és tegnap kértem el a kulcsot-a párom besegített az utolsó adagnál, mert rázuhantam az ágyra és elaludtam. 16 óráig aludtam (kb. 3 órát), és nekikezdtem a leckémnek, aztán szótáraztam, aztán elmosogattam és most itt ülök és blogolok. Így kicsit "józanabban" (kipihentebben) már nem látom szarnak a tanfolyamot, örültem hogy nem kaptam egy oldalnyi házi feladatot. Az a tervem, hogy az új szavakat megpróbálom alkalmazni a hétköznapokban (munkában).

Egyébként borzasztóan megerőltetőnek éreztem a ma reggelt. Amúgy is a hideg időkben kb. "téli álmot" aludnék, nem hogy korán kelni. Reggel csak annyira futotta az erőmből, hogy egy kocka étcsokit egyek és egy zöldteát megigyak, és ültem fél órát. Ilyenkor alig vagyok magamnál, de gondolom mindenkivel ez van :)

Aztán ami utána jött az már kissé orosz-kiképzés feelingű volt. Háromnegyed óra intenzív biciklizés a tanfolyamig a szarráfagyós-leizzadós időben (úgy tűnik ilyen is van), és még ez sem volt elég, hogy a vérkeringésemet eléggé beindítsa, hogy agyilag friss legyek...

DE! Összegezve eddig még bírom, és eddig még úgy néz ki jó döntés volt ez a munka-tanfolyam combo.

Egyébként már a második napon nyilvánvalóvá vált számomra, hogy muszáj lesz valahol máshol dolgoznom és nem a mekiben, mert tényleg bekattanok. Amikor kedves emberekkel vagyok körülvéve, akkor nem igazán problémás, de ha egy valaki is pikkel rám, vagy csak simán bunkó akkor már érzem, hogy "pánikolok". Ja nem tudom írtam-e de pánikbeteg vagyok, és a mekiben anno főleg emiatt léptem ki, mert elhatalmasodott felettem.

Szóval rég nem írtam, de mit mondjak nem sok bloggal kapcsolatos dolog történt ezidáig. Egy kis összefoglaló arról mi történt a felmondásom után...

Szóval szeptemberben kb. 2 hétig pihentem-kockultam, Simseztem. (Megjegyzem nem az életszimulátor része miatt tartott olyan sokáig, hanem a házépítés miatt. Akkor álltam le amikor sikerült az "álomház" megközelítését megépítenem benne.) És aztán 1 hetet Mo.-on töltöttem.

Szeptember vége felé kezdtem el munkát keresni, Lebenslaufot aktualizálni-biza azt a hangyafikarcnyi 3 hónap mekis melót beleírtam mint tapasztalat, és számított!-, és próbáltam a németemet felfrissíteni, de sajna csúfos kudarcot vallott a terv hogy magamtól "verbessereljem" a németemet, mivel hiába tanultam meg egy nap egy adott téma szavait, elfelejtettem másnapra színte mindet mert nem használtam. (Egyébként elnézést a német-esített- kifejezésekért, de néha nem jut sehogyse az eszembe magyarul.)

Szóval október 2. hetében kissé kétségbeestem, mert ahová jelentkeztem nem igazán kaptam visszajelzést, vagy ha kaptam az egy nemleges válasz volt. Épp ezért elkezdtem mekikbe is jelentkezni, kivétel oda ahol dolgoztam. AMS-be csak ekkor mentem, regisztráltak munkakeresőként, és kaptam időpontot személyes beszélgetésre... Ezen a héten voltam bent, és nagyon segítőkész volt az ügyintéző-és nagyon kedves, és együttérző!-és helyettem felhívta a caritast hogy érdeklődjön nekem van-e ingyenes német kurzusuk, mert az ams-nek ezévre betelt. Decemberben megyek legközelebb az ams-be.

Szóval ezután-mert igencsak éreztem hogy nagyon nem megy a német- kerestem tanfolyamot, és a facebook csoportban találtam egy ajánlásban egy nekem valót. "DEUTSCH akademie". 4 hét 250 EUR. Nincs sok elvárásom, csak hogy rendes legyen, legyen németül beszélgetés. Csakhogy legyen egy hely ahol "rákényszerülök" a németre, ahol kijavítanak és készülhetek, kikérdeznek.

Szóval jelentkeztem online, kitöltöttem egy jó hosszú online tesztet amin eljutottam középszintig. Ma voltam bent, volt egy szóbeli vizsgáztatás is, ami alapján középszíntre osztottak be, és bemehettem egy 3 órás órára ingyé, hátha egyel fentebbi szintre szeretnék járni. Ma felhívtak az egyik mekiből, és kedden megyek interjúra.

Ráadásul abba a mekibe hívtak, amit előnyösnek tartok az elhelyezkedése miatt, mert ugyanabban a kerületben van ahol lakunk és közvetlenül mellette van egy Billa, vele szemben pedig egy nagyon olcsó zöldség-gyümölcs piac (Csokor banán 150 Ft kb.).

Novembertől járok egy hónapig nyelvtanfolyamra, és talán közben össze tudom egyeztetni a munkával, ha megkapom, és talán haza is tudok valamikor látogatni...

Nem rólam...

A párom megkapta a szabiját-kényszerszabi-novemberre, ezért a decembert végig fogja dolgozni. Valószínű én is, úgyhogy az életben most először úgy tűnik melózunk Karácsonykor, és nem lesz "Karácsony" (Karácsonyfa stb.)

Kövi hónapban lesz az évfordulónk, remélem aznap szabad leszek...

Egyéb események, megjegyzések:

Találtam egy nagyon szép helyet. Dunapartnál a Donau insellel szemben egy hegy, ahol szőlős van... de ez mellékes, csak gondoltam leírom, mert érdekes, hogy biciklivel egészen hamar eredeti zöld övezetbe lehet kerülni, nem úgy mint Budapesten, hogy sokszor át kell utazni a városon, hogy eljusson az ember pl.: kirándulni a budai hegyekbe...

A másik talán hasznosabb info, hogy az "új" szobatársunk bitangul trehány, sokszor "piszkosan" hagyja a wc-t, és nagyon finoman fogalmaztam... Az ágyunk alatt egy másik ágy lett beszorítva szétszerelve, ahonnan nemrég egy bolha kikelt, és ezért ultranagy takarítást/fertőtlenítést kellett rendeznem-egymagam titokban-remélve, hogy elég lesz ennyi. Sajnos egy öregasszony élt itt régen, valószínű az osztrák ficsúr kihalásos alapon kapta meg a lakát. A parketta nagyon régi, szóval simán elképzelhető, hogy nem egy higénia bajnok volt.

Szóval WG. 2 ponton is minuszt kapott-lakótárs lehet brutál idegesítő, és a lakás állapotát nem lehet eléggé felmérni, mivel a kényes pontok el vannak rejtve (bútorok mögé, ágy alá.)

Felszabadult vagyok azt hiszem.

Nyomi a cicám próbál segíteni a gépelésben, de valahogy csak hátráltatni tud. A képernyő hátuljáról elő-elő bukkanva a numerikus billentyűzetet meg-megnyomogatja.

Olyan 4 hónapja vagyunk kint Bécsben. Sikerült egy nyarat-nagyjából, mert 2 és fél hónap volt-végigdolgoznom itt kint. Voltak megértőek, voltak akik értetlenül álltak a kilépésem miatt, de összességében mind megkérdezte találtam-e másik melót.

Szóval kiléptem a Mekiből, ma írtam alá a közös megegyezéses kilépést. Mondta, hogy decemberig megküldenek mindent-urlaub 14. havi stb.t is-amire majd kíváncsi vagyok, mert eléggé szét vannak csúszva. Nem tudom az ehavi fizumat megküldték-e, gondolom nem. Csak abban reménykedem, hogy elküldik. Kiszámoltam a nettót, és

1060 EUR-t kell kapjak.

Valahogy a kilépésem arra késztette őket, hogy elbocsássanak embereket. Talán hogy ne tűnjön fel, hogy én mondtam fel, mintha természetes lenne. Elbocsátottak jó pár nem-kívánt személyt. Amikor én épp odaértem az egyik lobbis lány ment el sírva. Megkérdeztem a főnököt, hogy mi történt, mondta, hogy elbocsátották.

Közben odajött egy másik főnök is, aki mondta hogy ne menjek már el, gondoljam meg. Amikor aláírtam akkor meg azt mondta, hogy pihenjek egy hónapot Magyarországon aztán menjek vissza hozzájuk dolgozni. Szóval nem volt olyan vészes a kilépés.

A pontos kilépés a következőképp zajlott: (leírom mert ez volt életem első felmondása és én is neten néztem utána)

Neten kerestem tippeket, amik szerint igencsak ildomos írásban felmondani, ráadásul a szerződésben is benne van mennyi a felmondási idő.

Elővettem a szerződésemet és alaposan áttanulmányoztam, máris tanultam egy új szót "Kündigung". A mekinél 14 nap-avagy 2 hét-és itt jött egy kis csavar, ugyanis én hétfőn mondtam fel, és az augusztusból csak 1 hét volt. Arra gondoltam, egye fene még egy hét szeptemberben kibírom. Bár gondoltam a papírmunka miatt nekik is jobban megérné, ha nem tartanánk be a 2 hetet. És így is lett, még volt egy előzetes beszélgetés, hogy közösen megegyezzünk, és aztán csak a munkaruhák visszaszolgáltatása és a kilépési papír volt hátra...

Most 2 hétig teljes pihi. A terv a kövi hétre kimosni a cumókat, és egy alapos rendrakás, takarítás, és lazítás. Foglalás utat Budapestre és aztán 1 hét Magyarország. Meglátogatom a dédim-mert egyik nap arra gondoltam túl rövid az élet hogy ne látogassam meg, és ritkán jutok haza most "mindenkit" végiglátogatok... ki tudja mikor lesz még lehetőségem. Anyu, bátyó, apám, párom szülei-ott a nyulaim-és a cicámat is elviszem a mamájához szocializálódni. (A szomszéd utcában van a szülőházunktól.)

Aztán felfrissítem a ruhatáramat mert már mindenem lyukas vagy szétfoszlott. (A mai ruhákat esküszöm valahogy direkt úgy csinálják meg hogy hamar tönkremenjen.)

Lehetőleg meglátogatom a fogorvost is ha lesz szabad ideje.

Aztán a két hét leteltével-illetve remélem közben is-kicsit összeszedem a németemet mert a mekiben kicsit megrongálódott.

Jó lenne egyet úszni is, de nem tudom hogy lesz rá időm.

Gyors összegzés: Átköltözésünk óta egyszer használtuk a mosókonyhát, ahol 2 nagyteljesítményű mosógép és egy szárító van. Egész napra megkaptuk a kulcsot, és sikerült kimosnunk. Ennek ellenére Magyarországon megrendeltünk egy mini mosógépet-ami alig nagyobb mint egy macska-hordozóláda, és centrifuga funkciója sincs-de azóta tudunk mosni a szobában is. Nem kell többé kézzel mosni, ami sokat segít a hétköznapokban...

A WG-ben nem sok részünk van. A héten én vagyok a konyhatisztaság felelős. Most egy svéd és egy franciával élünk együtt. Csak hébe-hóba futunk össze, főleg a konyhában. Míg a francia visszahúzódóbb, addíg a svéd eléggé kommunikatív.

Elküldtük Mo.-ra a TB lemondást, ami a barátomnál maga után vonta, hogy a NAV-nál is kijelentkezzen.

A legutóbbi alkalommal az egyetlen szabadnapomon elhoztam a cicámat-aki ördög rosszcsont mostanság-és a mini mosógépet. Az autohop.com segítségével olcsón megúsztam az utat.( 3500Ft)

És az életről.

Az ételre fordított kiadásunk lecsökkent maximum heti 20 EUR-ra, de inkább 10-re. Ugyanis nincs időnk kaját venni, a mai nap nagyjából arra van időnk, hogy felkeljünk, elkészüljünk és go melózni..és miért? Mert esti műszak. 20:30-tól ma reggel 5ig. Ami azt jelenti, hogy 3negyed hatra érünk haza, és lesz negyed nyolc, mire bedőlhetünk az ágyba, mire lefürdünk, és kimossuk a pólónkat. Mert másnap megint meló-vagyis aznap-és a meki spórol és nem ad túl sok váltóruhát. Barátomnak 1 egyenruhája van, és abban kell mennie. Nekem kettő van.

Már mire odaérünk biciklivel leizzadunk, és akkor átöltözni és egész nap a 60fokos zsíros klímában sürögni-forogni. Ráadásul a meki új promója olyan hullaszagú hogy az csak na.

Minden nap megy a hasunk, mert csak mekis kaját eszünk, mert arra nincs időnk, hogy egy kenyeret megvegyünk.

Napi egyszer eszünk, a munkaszünetünkben, abban a 30 percben ami semmire nem elég, csak hogy "zabálj", hogy egyáltalán egy burgert meg tudj enni. Néha sikerül akkor is ennünk, amikor hazamegyünk, de csak ha marad maradék zárás előtt.

Eltűntek az éjszakáink. Nappal megyünk dolgozni, nappal jövünk haza. Nincs éjszaka, a napjaink egybefolynak, a beosztást folyamatosan változtatják-most például elvettek egy szabadnapot, így most 6 napot tolok zsinorban, aztán 1 nap szabad, és 5-6 megint. Pedig szerződésileg 5-Tage munkahét van.

A plussz egy nap munkanapot annak tudom be, hogy múlt héten borzasztóan lebetegedtem. Belázasodtam és alig bírtam megmozdulni, nem beszélve arról hogy köhögőrohamaim voltak folyamatosan, és betelefonáltam, hogy nem tudok menni mert beteg vagyok. Vagy 30x elhangzott a scheisse a telefonba, aztán mondta, a főnök, hogy egy másik főnököt hívjak fel a másnappal kapcsolatba, hogy akkor tudok-e már menni. Nem telt bele egy percbe se, és visszahívott a MÁSIK főnök, aki mondta, hogy jól pihenjem ki magam, mert másnap be KELL mennem. Szóval betegen dolgoztam folyamatosan köhögtem...

És hadd mondjak valamit a mekis kajákról. Csak jusson eszébe a kedves fogyasztónak így nyáron, hogy ha melegben ácsorog, akkor az alapanyagok is melegben csücsülnek-mint a sajt, szószok-és mire a fagyi kijut a vevőig is megolvad. A dolgozók többsége a kézmosást messziről elkerüli wc-zés után (tudom, mert a felújítás miatt romok között van az új wc, és a legtöbben nem csukják be az ajtót, és úgy pisilnek).

A meki annyira spórolni kezdett, hogy a csomagolások még vékonyabbak lettek, így nem záródnak rendesen, mert meghajlanak, mindent jobban vizeznek spórolnak mindenen.

Szóval összegzés. Ha nagy ritkán adódik egy szabad nap annak úgy örülünk mint nyuszi a salátának, viszont másnap annyira nehéz végigtolni a munkanapot, hogy úgy érezzük lelépünk a nagyvilágba.

A meki munkaerő-hiánnyal küszködik, most tényleg mindenkit felvesz.

Mert mindenki nyaral, mindenkinek elege lesz így júli-augusztusra. És én is szomorú meg dühös szoktam lenni.

Szomorú, mert annyir jó frizurájú, kicsípett, szép ruhás nőt látok, és hiányzik, hogy én is kicsinosítsam magam, hogy megcsinálhassam a hajam-bár ez a rövid haj nem hagy túl sok lehetőséget-, és egyáltalán hiányzik a dreadem. Megtudták, hogy 22 vagyok, és megkérdezték mit keresek ott, miért nem bulizok? Erre nem mondtam semmit, mert tudom a választ, és bánt engem is, hogy érzem, hogy elmennek a fiatal éveim melózással. És telik az idő, és elmúlik.

Néztem másik meló után, de most nem találtam mást, és nem jó eléggé a németem másra. Csak remélni tudom, hogy kifizetnek. Mert a meki ezt is trükkösen csinálja. Egy általánosat fizet minden hónapban, és 3 havonta küldi-elméletileg- a túlórát és a többit.

Rég nem írtam, és ez azért van, mert a mobilinternetünk volt, és mivel június eleje felé találtam egy jó lakhatási lehetőséget, ezért megpályáztuk, és gondoltuk 1 giga nettel elboldogulunk Július elejéig. És igencsak kicentiztük a végére.

Sok minden történt, sok mindent szeretnék leírni...

Visszafelé fogok haladni az időben.

Most költöztünk át egy Wohngemeinschaft-ba, ahol a legjobb szobát béreljük. Szép nagy ablaka van, belső kertre néz, és a távolabbi építmény legfelső emeletén lakik egy fazon, aki minden egyes nap társalog a varjakkal és eteti őket, és a varjak nem félnek tőle. Szóval van itt minden ami kellhet. Még a természetközelségi feelinget is megadja. Akkora virágpárkányunk lett, hogy az összes kis palántám az egyik sarokban van, nagyjából az egy tizedét teszi ki. Mellettünk van a konyha, ahol egy óriási hűtő van, abból 2 polc a miénk. Azon a két polcon jobban elférünk, mint az előző lakás kis hűtőjében. Kaptunk vagy 2-3 polcnyi konyhaszekrény helyet is, a szobánk teljesen bebútorozott, sőt még egy projektor is kilóg a plafonból, úgyhogy tegnap moziztunk a szobában. A konyha mellett van a wc, a lenti szinten van még kamrahelység, és a fürdő, és persze hálószobák. A lépcső alatt méretarányosan, egy az egyben olyan gardrób van, mint a Harry Potterben. Nagyon lakájos az egész lakás. Eddíg 2 lakótársunkkal találkoztunk, egy spanyol és egy francia sráccal. Mindketten kedvesek, bár ritkán futunk össze. Diákokkal lakunk együtt. A tulajsráccal ma találkozunk, ő is egyetemista. Afféle folyamatosan tanul valamit, amit csak akar típus.

Még cicát is tarthatok itt, szóval a következő 1-2 hét valamelyikében elhozom az újdonsült cicámat.

És hogy mennyi az annyi? 470 EUR és minden benne van, rezsi, internet, még a wc papír és tisztítószeri dolgok is.

Az átköltözés 8 órába telt, 4x fordultunk, mivel nincs kocsink, és túl sok ismerősünk sincs itt, ezért kézben és kis húzós kocsival hordtuk át a holminkat. Mire végeztünk úgy éreztük magunkat, mintha a kezünk lenyúlt volna a bokánkig. Másnap meg mentem dolgozni. Mindenem sajgott...

Szóval átköltöztünk és persze a másik lakásban kitakarítottunk, mielőtt elmentünk volna. Megjegyzem fél hónapot maradtunk az utolsó hónapból és egész hónapot kellett fizetnünk. Kb. összevesztünk a tulajjal, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy azt mondtuk szeptemberig, meg októberig maradunk, szóval össze-vissza beszélt, és végül engedtünk, és kifizettük, mert szabadulni akartunk attól a helytől. Ott nem volt szerződés, ahol fixen lett volna az összeg, szóval kiszolgáltatott helyzet volt. Nem beszélve arról, hogy az utolsó mosásnál egy zsémbes öregasszony a mosóidőmben mosott, és még ő volt felháborodva, hogy dehát nekem 8 órám van, az 8 mosás, és miért nem elég az nekem, neki csak 4 órája van... Abból a 8 órából 2-t elhasznált, és még 1 óra összeadódik, mikor kiszedem-beteszem a ruhákat stb. És miatta este 9ig mostam az este 8 helyett. (Addíg szabad mosni a szabályzat szerint.)

Szóval a hó végére igencsak "lenullázódtunk" szóval kevés pénzünk maradt kajára, és nem tudtuk hogy fizetjük majd ki itt az elsőhavit, de megérkezett a barátom fizetése, és ő elküldte a lakbért.

Kíváncsi vagyok mennyit kapok az első hónapban. Mert ügye Júni 15-e környékén én is elkezdtem dolgozni, először egy hétig egy másik mekiben, ahol zsémbes szlovákok valamilyen oknál fogva utáltak és szivattak, aztán következő héten 3 napot dolgoztam, abból 2 napon a reptérnél voltam betanításon, mert egy új system lesz az egész McDonalds rendszerben, amiben még jobban szétbontják a fázisokat, és a vendég-mint a bankban-kap egy számot, ami ha kész a kajája akkor megjelenik egy monitoron... a fázisok mindegyikénél a beosztott egy monitort stíröl, és aszerint csinálja a dolgokat...ami 2 ponton bukik meg. Az egyik, hogy nem az van kiírva, hogy kis kóla a happy meales kólánál, hanem hm-coke vagy valami ilyesmi. A méreteket számok jelölik. Kicsi(02), közepes(04) nagy(05), és ahelyett, hogy a régi módszerben láttam a pénztárgépen, vagy mondták a többiek milyen italt kérnek, most kódokat kell figyelnem és dekódolnom kell, nem beszélve arról, ha megcsináltál valamit, akkor le kell nyomnod egy számot, hogy melyik rendelés, és egy ragadós papírt kitol, amit rá kell ragasztani az italra. Csakhogy amikor több vendég van, akkor a "Runner"-ek jönnek, és beleütyködnek és maguknak csinálják a dolgokat, és azt se tudod onnantól kezdve, hogy melyiket csinálták, mert ők nem nyomják le, hogy melyik rendelést csinálták meg, így én nem tudom mit kell megcsinálni és mit nem.

Szóval ettől az új rendszertől egy kicsit tartok. Ezen a héten már abban az étteremben voltam ahová a szerződésem szól, és igazából-mint mindenki más-takarítottam, mivel renoválják a mekinket, nem is működik még, mindenfelé törmelék, és kábelek lógnak ki. Kitakarítottuk a hűtőket, amiben vastagon ült a penészes-zsír. Undorító volt és amit adtak-a mekis márkás tisztítószer-olyan maró volt, hogy "leégett a tüdőm"...

Egyébként akikkel újonnan kezdtem jóban vagyok, van egy szlovák lány, aki muszlim, és most vele vagyok egy beosztásban, és van egy török nő-anyuka-aki több (vagy 30) éve él kint és jól beszél németül és egészen sokat beszélgettem vele. Van egy magyar lány is, aki eredetileg kozmetikus, nagyon kedves ő is. Mindenki idősebb nálam. Több magyar dolgozóval is találkoztam-a Praterstern-i mekiben sok van-és mind idősebbek nálam...

Most amúgy, hogy itt lakunk ebben a kellemes környezetben, már sokkal jobban érzem magam, plussz nagyon korrekt, rendes szerződést kaptunk a tulajtól, mindenben nagyon segítőkész és nem olyan mint az előző lakás tulaja, hogy se szerződés se semmi, még a "rezsi-órákat" sem jött megnézni, nem kapunk semmi csekket, vagy bizonylatot, hasára csap és annyi lesz majd a rezsi... Mi már kiszámoltuk magunknak, hogy maximum 50 EUR összesen a rezsi, esetleg hozzájöhet még pár tíz eurós a víz miatt-mert vízóra az ott nem volt-, de nem kérhet többet 100 EUR-nál. Szóval a rezsi törlesztéses szál még odaköt egy kicsit minket a másik lakásba (már a kulcsokat is leadtuk). Már átjelentkeztünk erre a lakcímre. Utolsó pillanatban (a költözés napján) megérkezett az e-card-om és a billa törzsvásárlói kártyám is, úgyhogy amiatt sem kellett aggódnom, hogy odaérkezik, amikor már elköltöztünk.

Még az Aufenthalt-ot kell elintéznünk, ami vagy 55 EUR személyenként.

Az Abendgymnasiumról sajnos lekéstem, mert Júli 1-augusztus 31-ig nyaralnak, és hiába próbálkoztam, nem volt rendes netünk-mobilnetnél az utolsó megáknál lelassul a net-és a mekiben sem volt net...

Emiatt kicsit szomorú vagyok, de elméletileg csak fél évet csúszok. Addíg van időm mást elegyengetni.

Már voltam az AMSben is bejelenteni hogy dolgozok.

Már csak 3 dolgot (Aufenthalt, előző lakás rezsije, cicus elhozatala és elrendezgetése) kell megcsinálnom, és utána tudok másra koncentrálni.

A német nyelvvel kapcsolatban... Mielőtt munkába álltam volna-pénztárosként-2 hétig folyamatosan tanultam a német szavakat-minden napra egy téma-és így könnyen ment a munka. Csak most annyi szünetnap volt, meg ügye nem gyakoroltam otthon, hogy ismét visszaesett a német nyelvtudásom kicsit. Az a jó, hogy munkatársakkal lehet gyakorolni, és ennek ők is örülnek, mert ők is gyakorolnak. Azért is szeretek a török nővel beszélgetni, mert kicsit olyan, mint egy tanárnő, és nagyon kedves, bármit kérdezek, hogy hogy van elmagyarázza, meg érdeklődik és amikor meséltem a mosásos dologról, egyből felajánlotta-amin nagyon meglepődtem-hogy vigyem el a szennyesemet és ő kimossa, neki van mosógépe. Persze mondtam, hogy neem, nem kell stb. De jól esik, hogy vannak ilyen kedves emberek. Akikkel találkoztam a mi mekinkben mind kedvesek, szóval remélem bírni fogom a mekis melót...

Jó, hogy van végre normális internetünk, hónapok óra nem youtube-oztam, és végre tanulhatok netről, meg nézegethetek képeket, videókat...

Ma csak egy esetet akarok leírni, ami az elmúlt napok egyikében történt.

Pár hete azzal "küszködtünk", hogy folyton mostam minden 2. nap törülközőt-kézzel persze-, mert ügye csak egy nagyobb volt, egy közepes, és 2 kicsi kéztörlő.-utóbbi kéznagyságú. Tudom piti egy ügy, de akkor is. Egy nagy türink eltűnt pár hete, és a héten megkerült. Épp a mosókonyhába indultam, amikor láttam, hogy valaki mos-pedig én voltam soron a lista szerint-és amikor bementem, láttam hogy a nevem erőssen ki volt firkálva, és csak az utolsó "periódusra" hagyta meg. A lényeg, hogy aztán visszamentem az ellopott periódus végén, és összetalálkoztam az elkövetővel, akivel már hasonló-bár barátságosabb féle-incidensem már volt... Ő mindenét ott szárította-és láthatóan valaki más holmiját is ott mossa, mert több mint elég ágyneműt és takarót mosott. (Utóbbit nem is szabadna mert tönkre-vágja a mosógépet.) De mindezt lenyeltem. Aztán épp mentem, hogy kiteregessek, és újratöltsem a gépet, amikor észrevettem, hogy a szatyorja tetején-amibe a ruhákat gyűjtötte, ott van a törülközőm. Kidülledt szemekkel bámultam, és próbáltam nem rosszra gondolni, ezért lerohantam a pasimért, és felhúztam, hogy ő is nézze meg. Tüzetesen átnézte, és a címkén ott szerepelt a "Repülő oroszlán Kft.", és persze, hogy Törülköző. Persze szitkozódtam utána, hogy kis szarka és egyebek, de végülis nem akartam szemrehányni. Dühömben úgyis csak magyarul tudtam volna hadoválni... Az este folyamán már nem találkoztunk össze, gondolom miután látta, hogy eltűnt a zsákmánya nem merészkedett fel, csak amikor már biztos volt, hogy nem megyek arra. Egyébként albán csajszi volt.

Szóval vigyázat a közös mosókonyhával!

Bevezető:

egy kis észrevétel

Fogínygyulladás és fogsárgaság ellen kitűnő természetes gyógymóg: 15-20 percnyi öblögetés 100%-os tiszta kókuszolajjal.

Fogyás: A jojo-effektus igaz volt rám egészen mostanáig-22 éves koromig-, ugyanis most, hogy kint vagyok Bécsben és jóformán nem eszünk vöröshúst, és szárnyashúst is csak kb. Heti 2x fogyasztunk, látványosan fogytunk. Egyikünk (párom és én) sem volt húsis alkat, én átlag testalkatú vagyok-vastag comb és nagy segg kivételével-, a barátom pedig vékony alkatú. És most mindketten fogytunk, én majdnemhogy elértem azt a külsőt-különösebb megerőltetés nélkül,-amire mindig is vágytam. Barátom még vékonyabb lett. Most próbál magára szedni pár kilót... Hozzá kell tenni, hogy mindenhová biciklivel járunk. Barátom napi kb. 30 percet min. biciklizik, amikor dolgozik.

A bőrünk is egészen kisimult...

A héten megérkezett a párom e-card-ja.

Fő téma, a sárga ruhás bohóc:

McDoooon*ld's:

Bár állattartás gyarlósága miatt sosem szerettem a mekit és kerültem, most, hogy kint vagyunk, fel kellett hagynom a "max csirkét és pulykát eszek+tengeri herkentyűket, egyébként meg kerülöm az állatöléssel járó termékeket, avagy a húsokat, zsírokat"-elvvel, mivel pénzspórolás miatt egy-egy ebédet az 1-1 eurós sajtburgerrel helyettesítünk. Alig várom, azt, amikor újra visszaállhatok a kerülöm a mekit életstílusra, bár egyhamar nem fog bekövetkezni, mert barátom ott dolgozik, és én is ott fogok a következő hónaptól. Elkerülhetetlen lesz az ott fogyasztás. Mivel kasszás leszek és nem konyhás, nem lesz lehetőségem "fantázia vega-szendvicset" összekészítenem magamnak, csak azt ehetem, ami ott van készen. És muszáj, mert spórolunk ezerrel, és az ottani kaja ingyen van, ha az ember ott dolgozik...

De nem csak az ételről van szó.

A Meki alapkoncepciója a dolgozók felé egészen korrekt lenne, ha minden úgy lenne, ahogy a látszat. A barátom jelenleg részmunkaidős. A szerződés szerint heti 25 órát dolgozik, és heti 5 napot. Ha az ember számolgat magában akkor azt hiszi, hogy 25/5, vagyis napi 5 órát dolgozik... Csakhogy ez bizony nem így van. A barátom múlt héten 43 órát dolgozott, átlag napi 9 órát, amiből mindig fél óra kötelező szünet. És a szünet is akkor van, amikor a főnök elküld. Kiszámoltuk, hogy bizony a szüneteket nem fizetik, mert azzal 28,5 óráért fizetnének, így csak 25-t.

Hamarosan teljes munkaidős lesz. Ha 5 napot dolgozik per hét, akkor 40óra/5=8óra per nap+30 perc...

Nagyjából annyi fog változni, hogy eltűnnek a 3 napos szünetek, és előfordulhat olyan, hogy 10 napig dolgozik egyfolytában-mert ügye két hétben ha szerdától vesszük az 5 napot, a 2. héten pedig hétfőtől, akkor "összeér" a két hét, és kijön a 10 nap. Persze nem is lenne gond, de eléggé fárasztó este fél kilenctől reggel 5ig melózni-csúcsidőben-úgy, hogy egy seggfej felettese van az embernek, aki nagyjából az a kategória, hogy akkor is ordít ha van rajtad sapka, de ha nincs akkor is.

Előre elrettentem kissé a mekitől, mert nap mint nap látom milyen lélekörlő és hogy kikezdi az ember szervezetét egész nap az olajos párában állva dolgozni...gürizni.